1998-ban publikált könyve áttekintést ad az európai integrációs folyamatról, és az összehasonlító politikai elemzés módszerével megvizsgálja a kialakuló európai politikai rendszert.

A könyv fő része az Európai Unió első pillérét, az úgynevezett közösségi pillért mutatja be, és részletesen megvizsgálja az Unió döntéshozatali folyamatát, összehasonlítva a nemzeti politikai rendszereket az európaival. Részletesen bemutatja a politikai folyamatban részt vevő főbb szereplők – uniós intézmények, politikai pártok, érdekcsoportok – szerepét és működési területét. A szerző a három fő intézményt – az Európai Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Parlamentet – állítja középpontba, melyek együtt képezik a közös európai belső politika alapját.

Navracsics olyan fontos kérdésekkel is foglalkozik, mint az uniós intézmények legitimációja, a demokratikus deficit, az uniós állampolgárság és az európai integráció jövője. Áttekinti a meglévő elméleteket és nézeteket, amelyek befolyásolhatják az integrációs folyamatot.

A könyv hivatkozásokat tartalmaz a még nem ratifikált Amszterdami Szerződésből, valamint minden fejezethez az Európai Unióról és a politikatudományokról szóló szakirodalmat.

Dans un dialogue au rythme soutenu, F. Giroud et G. Grass observent la France et l'Allemagne, ainsi que leur relation bilatérale, sous de multiples aspects, évoquant aussi bien les mutations sociétales et l'émancipation féminine que le contexte politique et les mouvements écologistes. Cette analyse sert de point de départ à un débat sur l'intégration européenne et sur les perspectives de ce projet pour un continent qui se caractérise, historiquement, par la fragmentation.

Publié en 1988, l'ouvrage est centré sur l'Europe de l'Ouest, mais ouvre des pistes de réflexion sur les rapports Est-Ouest, qui évolueront radicalement dans les mois et années suivantes.

Dans la préface à la traduction italienne de l'ouvrage, parue en 1990, Giorgio Napolitano, actuel président de la République italienne, écrit que l'aspect le plus intéressant de ce dialogue réside d'après lui dans la rencontre de cultures différentes, qui forment une Europe aux visages multiples, et souligne qu'il est indispensable, du fait de ces différences, de s'efforcer de mieux connaître les peuples voisins, dans une perspective d'enrichissement mutuel.